Mindenkire szükség van valahol, valamikor, valamihez, bár az esetek többségében ez soha nem derül ki. „Gondoljátok meg, proletárok!"

Jagadigadigadajj...

Választáskor minden urna mellé állítunk egy biztost, aki vigyáz ránk, nehogy „véletlenül" rosszul vagy jól válasszunk.

Sok kurátort láttam már. Elegánsak, tekintélyesek és a más pénzét költik.

Találunk a kollégiumból három szobán belül egy nem teljesen analfabéta, nem meleg, de azért minimum csicska lakót a Sanyi villába.

A futballakadémiáknak nem alkalmas maradék földeket, a tanuláshoz való jogot és lehetőségeket, a csíkos mellény gyártását megkapják a csókosok, ideje törődni a zemberekkel.

Szoláriumban az ország, vagyis ég a pofánk.

Augsburgnál csúnyán elkokiztak és sallereztek bennünket, kötélre himbálva a fúvósként, majd hűtőgépgyártóként világhírűvé vált Lél (Lehel), Bulcsú s a talán a surranónak akaratlanul is nevet adó Sur vezért.

Hogy aztán a Hypóval tisztogatni (a la Budai) akarnak-e, vagy simán megisszák (kevés ecettel), még kiderülhet.

Teniszütőt cserélnének baseballütőre, pezsgőfürdőt lavórra, jakuzzit jakuzára, a fiatalabb lánykák, fiúcskák a hímzőkört, ministrálást szexiparra.

Győztes hadvezérként megtérve kedvenc hazájába, rendeztetett egy kicsit költséges tüntetést, gyalázandó a két-három nagybetűs idegenszívű karvalyokat.

Legalább van harmadtucat gyermeke. Ezt nyelvvel nem lehetett volna elérni.

Ha néhány tanfolyammal valaki csúcsminiszter lehet, miért ne lehetne orvos is.

Javaslom a köztársasági elnöki rezidencia átköltöztetését a Havanna lakótelep egyik tízedik emeleti lakosztályába.

Avagy a magyar batka.

Ez jó hét volt. Siker siker hátán. (Hátulról kettőt számít.)

Ezek a dolgok soha nem jutottak volna maradék eszembe, ha a dicső kétharmad – végezvén a gazdasággal – új ellenséget keresve nem veti rá magát a kultúrára.

Mindig lesznek olyanok, akik már akkor sem akartak lejönni a fákról, mert onnan jobban látják a zsákmányt.

A Vezető vagy az „Alvez" (20%) bármikor kiemelkedve személyesen őrködne a nem létező megszorítások hiánytalan végrehajtásán.

De jó, és végre! Avagy könnyebb elhagyni a mezről a Köztársaságot, mint a Magyart.

„Kisült már a kerek lángos, le van szarva Kádár János!"

Egyelőre még csak az írói nem olvassák a lapot.

Miért tartom sokkal többre O.D.-t, mint O.V.-t?

Minden magyar család köteles Alkaszt (alkotmányasztal) létrehozni, azt őrizni és szolgálni.

Itt együtt szórakozik a munkanélküli szülők, az utcaseprésre fel nem vett diplomás, a munka világába tolókocsiján visszatolt rokkantnyugdíjas gyermeke.