Kósa Lajos egyszer véletlenül nemmel szavazott

Idei utolsó ülését tartotta Debrecen képviselő-testülete

Debrecen – 9 óra után 9 perccel megkezdődött a debreceni képviselő-testület december 19-ei, idei utolsó ülése, és nem sokkal dél előtt be is fejeződött.
 
 

Kósa Lajos egyszer véletlenül nemmel szavazott

Idei utolsó ülését tartotta Debrecen képviselő-testülete

Debrecen – 9 óra után 9 perccel megkezdődött a debreceni képviselő-testület december 19-ei, idei utolsó ülése, és nem sokkal dél előtt be is fejeződött.
 
 
 
 
 

Kósa Lajos egyszer véletlenül nemmel szavazott

Idei utolsó ülését tartotta Debrecen képviselő-testülete

Debrecen – 9 óra után 9 perccel megkezdődött a debreceni képviselő-testület december 19-ei, idei utolsó ülése, és nem sokkal dél előtt be is fejeződött.

Három előterjesztést hoztak a közgyűlés elé sürgősséggel a képviselők, ezek egyike a szemétszállításról, hulladékgazdálkodásról szólt. Pajna Zoltán alpolgármester javaslatára ugyanakkor a DVSC-ről szóló előterjesztést levették napirendről.

– Átalakul a hulladékgazdálkodás rendszere – vezette fel az erről szóló előterjesztést Kósa Lajos polgármester. Hozzátette: a nemrég létrejött DHK feladata lesz a hulladékgazdálkodás, amely alvállalkozóként vonja majd be az AKSD-t.

A különböző törvényi változások miatt ugyanis hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet 2014. január 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amelynek megvan a megfelelő engedélye és minősítő okirata. Az AKSD Városgazdálkodási Kft. azonban nem rendelkezhet ilyen engedéllyel, így közszolgáltatónak is csak 2013. december 31-ig minősül.

Éppen ezért még idén tavasszal létrehozták a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft-t, ami az AKSD jogutódja, és a cégvezetői is ugyanazok maradtak: Kardos Marianna és Virág László. A cégnek az önkormányzat 10, míg a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 90 százalékban lett a tulajdonosa és minden előírásnak megfelel.

A jogszabályi rendelkezés alapján a házon-belüli („in-house”) beszerzések lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő a vele szoros kapcsolatban álló, de jogi értelemben elkülönülő vállalkozással – meghatározott feltételek mellett – közvetlenül, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződést kössön. Az ilyen szerződések határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők.

Kulcsár Gábor (Jobbik) arról érdeklődött, hogy ha pályázati pénzből nem tudja finanszírozni a feladatot az önkormányzat (előzetesen ugyanis 800 milliós kötelezettségvállalásról van szó), akkor miből fogja. Kósa válaszában azt mondta, saját költségvetésből.

Szathmári Károly (MSZP) hozzászólásában jelezte: nem volt sok idő ezt a potom 800 milliós támogatást megtárgyalni, lévén sürgősségi indítvány. Hozzátette: ez a támogatás nem kötelező, kényszer, hanem lehetőség, így szerinte nem biztos, hogy muszáj lenne egyetlen gombnyomással elintézni. Ő nem támogatja ezt az előterjesztést.

Kőszeghy Csanád Ábel (Jobbik) megjegyezte, erre azért van szükség, mert a kormány rezsicsökkentés mellett döntött, amit támogatnak ugyan, de ez az előterjesztés és a benne foglalt kötelezettségvállalás ebben a formában átgondolatlannak tűnik. Szerinte ezt a 800 milliót is a lakosság fogja, még ha közvetetten is, megfizetni.

Kósa Lajos válaszában kifejtette: ennek semmi köze a rezsicsökkentéshez. A kötelezettség azért keletkezik, mert idén 3 ezer forint lerakási illetéket kell fizetni, de jövőre már 6 ezer forintot kell, ami uniós kötelesség, nem tudják kivédeni. A támogatást a saját vállalatának adja a város, nem az AKSD-nek.

Kőszeghy Csanád viszontválaszában ragaszkodott a saját verziójához: a vállalás a rezsicsökkentés miatt van, a pénzt pedig az AKSD kapja.

A képviselők eldöntötték tehát, hogy az önkormányzat előzetes fizetési kötelezettséget vállal a kft. támogatására, 2014-re legfeljebb 150 millió, a szerződés teljes időtartamára, 5 évre pedig maximum 800 millió forint összegben.

Adósság nem lesz

A második sürgősségi napirend a város adósságának állami átvállalásához kapcsolódó nyilatkozat elfogadása volt.

A hozzászólásokból világossá vált: ez az átvállalás nem függ össze a kormány által a napokban Debrecennek adott 1 milliárd forintos támogatással. Az önkormányzat igyekszik a számláit év végéig kifizetni (jelenleg ez 956 millió forint), hogy lehetőleg jelentős szállítói tartozás nélkül zárják az évet. Kósa szerint ez egy „fegyelmezett költségvetési magatartás”.

Kőszeghy Csanád Ábel, hangsúlyozva, hogy támogatják az előterjesztést, megjegyezte: más települések, mint például Hódmezővásárhely félmilliárddal többet kapott, mint Debrecen. Jövőre, új kormány esetén – amely reményei szerint Jobbik-kormány lesz, vagy legalábbis a Jobbik is benne lesz – is gondolni kellene az önkormányzatok arányosabb támogatására.

Kósa kijelentette: a kormány a jövő évi költségvetésben 70 milliárdot szánt az önkormányzatoknak e célra, de felesleges most a számokkal kalkulálni, mert nem lehet az adatokat aggregálni. Mindenkinek, minden önkormányzatnak más a helyzete. – Nem pusztán a polgármester befolyása számított az összegek meghatározásánál. Rontja a pozíciónkat, hogy mindig benne vagyunk az első 3-ban (például az iparűzési adó tekintetében) – fejtette ki a részleteket.

Szathmári Károly értelmezése szerint a 900 millió forint „körüliség” elég soványka, mert ha tudtuk, hogy folyószámlahitel-konszolidációra lesz lehetőség, akkor miért csak ekkora összeget érint, amikor a hitelkeretünk 2,5 milliárd forint. Ki kellett volna fizetni minden számlát, mert így, a költségvetés 10 százalékos hiánya továbbra is fennáll majd év végén.

Kósa Lajos azt felelte: „Értem én az ön javaslatát, csak azt úgy hívják, államháztartási bűncselekmény. Nem fizethetünk ki olyan számlákat, amelyek még be sem érkeztek” – tette helyre saját stílusában az MSZP-s képviselőt a polgármester. Hangsúlyozta: nem lehet a lejárat előtt kifizetni a számlákat. Utalt természetesen a szocialista kormányzat elmúlt nyolc évére és a túlzott deficiteljárásra is.

Balázs Ákos, a Fidesz frakcióvezetője határozottan kijelentette: messzemenően támogatják az előterjesztést. Lesznek új munkahelyek, egyúttal pedig Debrecen példa lehet más város számára – mondta Balázs.

Pajna Zoltán (Fidesz) alpolgármester visszautalt Szathmári 2,5 milliárdos hitelállományos megjegyzésére: folyamatosan az volt az önkormányzat gyakorlata, hogy csak annyira mennek bele a folyószámlahitelbe, amennyire muszáj.

Szathmári visszautasította Kósa bűncselekményre utaló megjegyzését. És hangsúlyozta: ő lejárt számlákról beszélt, a határidőn túli kötelezettségek kifizetéséről, amit szerinte mérlegelni kellett volna. Kósa Lajos is visszább vette kicsit, már nem bűncselekményről, hanem államháztartási trükközésről beszélt, vagy legalábbis arra gondolt…

Az előterjesztést természetesen elfogadták.

Modem-hitel

A harmadik sürgősségi napirend a Modemet érintette.

Madarasi István (MSZP) kérdésében azt feszegette, meddig lehet ezt még csinálni. Az önkormányzat ugyanis – mint évek óta mindig – idén is arról szavaz, hogy hozzájárul a Modem Modern Debreceni Nonprofit Kft. és az OTP között fennálló vállalkozói folyószámla hitelszerződés 50 millió forintos összegű, újabb egy évre szóló meghosszabbításához.

Más kérdés, vélemény, felvetés híján a javaslatot elfogadták.

Dolgoztak a munkaidejükben...

Elfogadták a jövő évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet, majd áttértek a különböző településrendezési rendeletek megvitatására. Kováts Ákos főépítész kifejtette: most egy 1 milliárd forintos javaslatot tesznek a gyűjtőutakról szóló előterjesztéssel.

Kiemelte két munkatársát, akik 20 milliós munkát végeztek el a munkaidejük alatt, amit mindenképp meg akart említeni és köszönni. Az ülés vezetését közben Pajna Zoltán vette át – a rendeletet elfogadták.

A következő, 4-es napirendi pont ugyancsak ezt a témát érintette. A környezetvédelmi bizottság azonban ezt az előterjesztést nem támogatta, mert egy erdősáv kiirtásával járna az ottani fejlesztés, s így csökkenne a biológiai aktivitás, amit Czellér László (Fidesz) bizottsági elnök szerint 7 millió forinttal nem lehet elintézni. (A befektető ugyanis ekkora összeget ajánlott fel az erdősáv megváltására.) A közgyűlés végül az előterjesztést nem fogadta el.

A következő napirendi pontokban sorra módosították a különböző, településszerkezeti szabályzatokat, miközben az ülésre visszatért a polgármester is.

A 6-os előterjesztést az illetékes bizottság szintén nem támogatta, ahogyan a közgyűlés sem.

DKV és a róka bőre

Varga László főosztályvezető előzetes felszólalásában kifejtette, hogy sokat fejlődött a közösségi közlekedés, már a kertségekben is sokfelé jár a busz. Ugyanakkor úgy vélte, egy rókáról legfeljebb három bőrt lehet lehúzni, négyet már nem.

Szathmári Károly kérdésében arról érdeklődött, hogy a Cívisbusz Kft. mint bérlő és üzemanyagbeszerző, illetve -forgalmazó részére előírt, az eredeti megállapodásban foglaltakhoz képest hogyan változott a futamidő vagy más lényegi elem. Nagy Attila vezérigazgató azt mondta, nem változott semmi, sőt volt, ami csökkent az évek alatt.

Szathmári visszautalt az előző közgyűlési vitára, arra, hogy a konzorciális felállás milliárdos károkat okozott az autóbuszos tömegközlekedésben. Debrecen mint fő konzorciális tag „szívja” a kötelezettségeket, míg a másik fél élvezi az előnyöket. Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) is felszólalt. – Egy városnak a tömegközlekedésére költeni kell; Debrecenben ráadásul magas szintű a közösségi közlekedés, ezt fenn kell tartani, s a DKV évek óta most először egész jól teljesített idén. Leginkább csak a források terén van némi mozgástér. Szerinte van 1-1,5 éve a városnak arra, hogy megtartsa a DKV jelenlegi, viszonylag jó teljesítményszintjét. Módosító javaslatát, mely szerint a debreceni önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési társaságot ugyanúgy támogassa a kormány, mint a fővárosit, a közgyűlés elfogadta.

Kósa a vita összefoglalásaként megint más városokkal példálózott, valamint a normatív támogatás megszüntetését emlegette, majd pedig, miután a keze lecsúszott a gombról, nemmel szavazott (a 30 igen és a 2 tartózkodás mellett). A jegyzőkönyv kedvéért azonban hangsúlyozta, hogy véletlenről volt szó.

Déri-raktár

Madarasi István felszólalásában cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek arról szóltak: azzal, hogy az Eötvös utcán ingatlant kap ingyen a Déri Múzeum, nem oldódik meg a raktározási probléma. Az egykori iskola épületét egyhangúlag megszavazták a Dérinek.

Rövid szünet után folytatódott a közgyűlés munkája.

A Rákóczi utca 56. szám alatti ingatlan eladása következett. A pályázatot eredménytelennek nyilvánították, miután a beérkezett ajánlat jóval alatta maradt az ingatlan piaci (becsült) értékének.

Elfogadták az egészségügyi alapellátásra vonatkozó közhasznúsági megállapodást is, valamint a törvényességi ellenőrzésekre kiírt előterjesztéseket.

A közgyűlés véget ért.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a vagy.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 
  • 1bella2013december19.10:50ÚjVálasz

    Kósa már megint ittas, hogy ilyen hülyeségeket beszél?

     

Hozzászólás

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.