Mennyit ér a helyi érték?

Kulturális és közösségi alapon történő együttműködések fejlesztése” című programsorozat keretében szakmai tanácskozásokat rendezett a Nemzeti Művelődési Intézet a Bridge Human Service Alapítvány együttműködésével július 19-én Debrecenben, július 20-án Hajdúnánáson.
 
 

Mennyit ér a helyi érték?

Kulturális és közösségi alapon történő együttműködések fejlesztése” című programsorozat keretében szakmai tanácskozásokat rendezett a Nemzeti Művelődési Intézet a Bridge Human Service Alapítvány együttműködésével július 19-én Debrecenben, július 20-án Hajdúnánáson.
 
 
 
 
 

Mennyit ér a helyi érték?

Kulturális és közösségi alapon történő együttműködések fejlesztése” című programsorozat keretében szakmai tanácskozásokat rendezett a Nemzeti Művelődési Intézet a Bridge Human Service Alapítvány együttműködésével július 19-én Debrecenben, július 20-án Hajdúnánáson.

Az augusztus végéig tartó rendezvénysorozat célja az önkormányzatok, kulturális intézmények, civil szervezetek, vállalkozások közötti kulturális és közösségi alapon történő együttműködések szervezése, fejlesztése, a helyi közösségek és értékek erősítése, valamint a helyi közösségfejlesztésen alapuló helyi gazdaság fejlesztése.

A programsorozat első rendezvényét Debrecenben tartották meg, ahol Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója beszámolt az intézet kezdeményezéseiről, melyeket a közösségi együttműködések megújítása érdekében valósítanak meg. Az intézet fő küldetéseként emelte ki a közösségi művelődés feltételrendszerének, tartalmának és módszertanának kidolgozását.

Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere a kulturális alapon történő együttműködések fontosságát emelte ki, és a Kecskeméten megvalósuló folyamatokról tájékoztatta a résztvevőket.

Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója a vidékfejlesztés és a közösségi művelődés szinergiájáról beszélt, kiemelte a helyi közösségfejlesztés fontosságát, annak hatását a vidékfejlesztésre, a helyi közösségek erősítését, valamint hangsúlyozta a várhatóan szeptemberben induló kulturális közfoglalkoztatás szükségességét. A programban kulturális közhasznú foglalkoztatottak dolgoznak majd, akikből vidékfejlesztő válhat. Az ő feladatuk lesz összegyűjteni a helyi értékeket, melyekből összeállhat a helyi értéktár. Mindezen tevékenység pedig élénkítő hatással bír a gazdasági életre.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az intézmény azon feladatvállalását mutatta be, hogy miként kapcsolja össze, épít hidakat emberek és emberek, illetve az emberek és a kultúra között a nemzeti és helyi hagyományok bemutatásával.

A szombaton, Hajdúnánáson megtartott tanácskozáson Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, Hajdúnánás polgármestere a Hajdúnánáson megvalósuló közösségépítés formáiról, fontosságáról, eredményeiről és folyamatáról számolt be a hallgatóságnak. Kiemelte, hogy a város gazdasági életében igen fontos szerepet játszik a Bocskai Korona, amely idén 1 éves, és jelentős hatással bír Hajdúnánás gazdaságának fejlődésében. A polgármester szerint azokat a közösségeket kell megerősíteni, amelyek lokálisan közel vannak a településhez. A helyi gazdaság fejlesztésének egyik igen lényeges elemeként említette a város saját „eszköztárát”. Ez azt jelenti, hogy az erőforrás helyben kezdjen el dolgozni, és ha helyben dolgozik, akkor a pénz nem áramlik ki.

Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közművelődési Főosztály főosztályvezetője előadásában a tudatos közösségfejlesztést és a közösségi művelődés szerepét emelte ki. Fontosnak tartja, hogy a településeken élők polgárok legyenek, polgárként éljék napjaikat, mert a polgárok cselekszenek, és nem az önkormányzattól várnak el mindent. Ehhez kíván hozzájárulni a szakma, annak érdekében, hogy a településeken legyenek közösségi alkalmak, rendezvények, melyeken a helybéliek meg tudják beszélni ügyeiket egymással. Képzési körök, szakkörök kellenek, ahol nemcsak befogadják az emberek a dolgokat, hanem cselekszenek is.

Horváth Tibor, a Bocskai Korona programigazgatója a helyi pénz szerepéről és annak közösség alapú gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásairól beszélt. Fontos közösségi térnek tartja a piacot, tapasztalata szerint a helyi fizetőeszköz összefogja és erősíti a helyi közösséget. Mivel a vállalkozók egymástól vásárolnak, nem utolsósorban gazdaságélénkítő hatása is van. Az 1 éves Bocskai Korona csereeszközként funkcionál valójában, mellyel helyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni, használatával helyben tartják a fogyasztást, ami a helyi vállalkozásokat élénkíti. A Bocskai Koronának köszönhetően mára már 70 vállalkozó fektet be a városba, a Bocskai Koronába, ezáltal a helyi közösségbe.

A tanácskozásokon résztvevők hangsúlyozták, hogy jogszabályi környezet változtatása szükséges annak érdekében, hogy az őstermelőknek, a helyben készített, védjegy alatt álló termékeket készítő kézműves mestereknek legyen lehetőségük kedvező feltételekkel bekapcsolódni a helyi önkormányzatok, a településeken működő intézmények számára beszállító vállalkozások táborába.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a vagy.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.