Veretlenség: igen, gólkirályság: talán

Elbúcsúzott a szezontól a Debrecen, győzelemmel – DVSC-Haladás 2-0

Amennyiben játszunk egy kicsit a gondolatainkban, elképzelhetjük, hogy Kondás Elemér – divatos szóval élve – „shoppingolni” indult 2011 tavaszán. Bevásárlólistáján sorra pipálta ki a megveendő árukat: elsőként lerakta az alapokat, hisz egybe kovácsolta a közösséget, majd hamar bajnokesélyessé lépett elő övéivel. A nyomást mindvégig jól viselve csapata a nemzetközi kupaindulás jogát is kivívta, végül a tréner megvette a leveshez a húst – előbb Magyar Kupát, majd bajnokságot nyert a DVSC-vel. Ahogyan az egy „teszkózáskor” lenni szokott, ha maradt még a pénzből, jöhet a csoki a gyerekeknek (a veretlenség megőrzése), végül a fagyi a családnak (lehetőleg a gólkirályt is a gárda adja). Előbbire futotta a büdzséből, az utóbbit majd a pénztárnál meglátjuk.

Nem vették fel a fordulatszámot

Aki nem először követte végig a honi pontvadászat eseményeit, annak nemigen okoz meglepetést, hogy az utolsó néhány fordulóban azok az egyletek igyekeznek leginkább, amelyeknek még esélye marad a fontos pozíciók – így a bajnoki cím, a nemzetközi kupát, illetve a bentmaradást jelentő helyezések – kiharcolására. Ez igen markánsan mutatkozott meg a szombat délutáni, Európa-ligát érő negyedik helyért folyó csatákban, ahol mind a négy még esélyes együttes bezsebelte a három pontot. A Diósgyőr 3-2-re, a Paks 4-2-re, a Honvéd 4-3-ra, a Kecskemét pedig 2-0-ra nyert, egyszóval a középmezőny élharcosai utolsó lehelletükig küzdöttek a sikerért. Ha az imént taglaltakat levetítjük a Loki-Hali ütközetre, a keleti végen inkább a hazai gárda számára bírt nagyobb téttel a találkozó, hisz a veretlenség megőrzése és a kupaátadás okán is tízezres nézősereg óhaja volt egy szezonzáró győzelem volt az Oláh Gábor utcában.

A hazaiak sikerkovács edzője idei alapcsapatára épített az utolsó mérkőzésen is (sőt, ahogy láttuk, később a cseréket is szimbolikusan hajtotta végre): Verpecz – Nikolov, Mészáros, Simac, Korhut – Bódi, Ramos, Bouadla, Szakály – Kulcsár, Coulibaly. Az első percekben rögtön a góllövés szándékával rontott neki a sokat buszozó szombathelyieknek a Debrecen, s Coulibaly azon nyomban a húszas fokozatra állíthatta volna gólszámlálóját. Aztán az idő múlásával a Haladás is igyekezett igazolni, hogy kultúrált futballra képes, és bizony Halmosiék az első játékrészben olykor letáboroztak a debreceni tizenhatos előtt. Azonban az ez évi pontvadászat során oly sokszor láthattuk, hogy kontrákat vezetve talán még veszélyesebb ragadozó a Loki, s egy ilyen ellenakció végén a felfutó Mészáros Norbert előnyhöz juttatta a bajnokot. Az első negyvenöt percben ennek ellenére mérsékelt produktummal rukkoltak elő a hajdúságiak, akik a középpálya beiktatása helyett legtöbbször hátulról céltalanul ívelték fel a labdát. Ráadásul a Varga helyére beugró Ramos formán kívül futballozott, egyszerűen nem találta a helyét a pályán, így nem tudott mezőnyfölényt kialakítani a Debrecen.

Végül szépen búcsúztak A folytatásra összekapta magát a pályaválasztó, melyben a szünet után a tompa Ramos és a pontatlan Kulcsár is feljavult, arról nem is beszélve, hogy egy megítélt büntetőt értékesítve Adamo Coulibaly ideiglenesen egyedüli gólkirállyá avanzsált, persze ebbe még a fehérvári Nikolics is beleszólhat. A második felvonásban már a Loki akarata érvényesült, Bódiék akár több gólt is berámolhattak volna Rózsa hálójába. Kondás Elemér nem feledkezett meg azokról, akik idén hozzátették a magukét a bajnoki címhez, így Máté Péter és Stevo Nikolic is néhány percet a pályán tölthetett, csakúgy, mint Bernáth Csaba, aki talán már a visszavonulás felé kacsingat.

DVSC-Haladás 2-0 (1-0) Gólszerzők: Mészáros (21.), Coulibaly (54., tizenegyesből)

Átadták a kupát

Az egész délutánt-estét egy előre megtervezett koreográfia szerint bonyolították, melynek részeként kiosztották a szezon legjobb játékosát megillető Zilahy-díjat. Amazt mindenki kedvence, Varga József kapta, bár a cikk írójának szerény véleménye szerint az Adamo Coulibaly-t (aki nélkül nemigen költözött volna Debrecenbe a vándorserleg) vagy a pódiumra vonuláskor legnagyobb tapsot kapó Selim Bouadlát illette volna. A kupa átadásakor a sportteljesítményhez szorosan kapcsolodó embereket vastaps, míg a múló „hírességeket” füttykoncert kísérte a színpadhoz. A polgármesteren az új stadiont, az „országmesteren” talán a megélhetésüket kérték számon az emberek. A lényeg azonban a hatodik bajnoki cím, s nem bánnánk, ha jövőre is gyarapodnának a trófeák a klubház vitrinjében.

A bajnokság (majdnem) végeredménye:

1. DVSC 74 pont

2. Videoton 63 pont (29 mérkőzés)

3. Győr 60 pont (29 mérkőzés)

4. Honvéd 46 pont

5. Kecskemét 45 pont

.

Fotó: Konyhás István

Kapcsolódó cikk, videó és galéria:

Kifütyülték Kósát – kétszer

Partnerünk a HírKép

 
 

Ha tetszett a cikk és szeretné ezt megosztani:

Gyorsan szeretnél értesülni a vagy.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
  • 1nagyerdomájus.27.09:51ÚjVálasz

    Most már 100 % hogy lesz stadiununk. Viktor és Lajos is mondta, igaz nem először!! Ja hogy 2014.-ben, nem baj , ezt is kivárjuk !! A főtéren az este azt is kórusban követelték a szurkolók: Hol a stadion ? De hozzátették :azért késik mert még nem dőlt el, kié legyen a 20 %-k. (Simicska KÖZGÉP, vagy ............??????????)

     

Hozzászólás

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.