Ipari fejlesztések Debrecen térségében

 
 

Ipari fejlesztések Debrecen térségében

 
 
 
 
 

Ipari fejlesztések Debrecen térségében

Lassan három évtized telt el azóta, hogy az államszocialista rendszerek bukása után a rendszerváltás első éveiben Debrecen környékén is megjelentek az első nagyobb volumenű ipari fejlesztések, majd később ipari parkok. A kezdeményezések fő megindítói ekkor már a fejlett nyugat-európai országok tapasztalatait figyelemmel kísérő helyi önkormányzatok és vállalkozások voltak. Kezdeményező kedvüket a rendszerváltáskor leépült ipari üzemek hasznosítása és részint a munkahelyteremtés ösztönözte.

Az ipari beruházások és ami mögöttük van

Néhány hónapja olvashattunk arról, hogy Debrecen város önkormányzata 2017 és 2020 között csaknem félmilliárd forint egyszeri beruházás-ösztönzési és munkahely-teremtési támogatást kínál vállalkozásoknak. A támogatáshoz elvileg minden olyan vállalkozás hozzájuthat, amely kezdeményezésébe vagy legalább 20 millió eurót befektet, vagy alsó hangon 200 új munkahely létrehozását vállalja.

Valóban úgy tűnik, hogy a térségben nincs olyan hónap, amely valamilyen jelentősebb beruházás bejelentése nélkül múlna el. Jelentős részük a kálvinista Róma határában fekvő Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, a Xanga cégcsoporthoz köthető, amely nemcsak a város legkiemelkedőbb beruházásának hírében áll, de egyben az egész régió gazdaságának egyik fő motorja is.

A Xanga csoport tíz év távlatából

Debrecen egyik legnagyobb beruházása csaknem tíz évvel ezelőtt indult. A jelenleg több mint 100 hektáros ipari park területén 4 tucat cég tevékenykedik, melyek több mint 5000 főt foglalkoztatnak. Bár hazánkban több-kevesebb sikerrel szintén több tucatnyi ipari park tevékenykedik az egyik legrangosabb magyar ipari-technológiai központ területén működő vállalkozások árbevétele kiemelkedően jelentősnek mondható. A legóvatosabb becslések szerint is meghaladja az évi 800 milliárd forintot.

A siker titka

A hazánk területére települő cégek mindenekelőtt a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben, s főleg az olyan helyszíneket választják, ahol megfelelő képzett szakembert találnak. Debrecen tíz évvel ezelőtt ebből a szempontból önmagában is megfelelt a cégcsoportot irányító kezdeményezők elképzeléseinek. Az elemzők véleménye szerint Debrecen egyik legnagyobb beruházásának sikere továbbá abban rejlik, hogy nagyfokú vevőközpontúság és fejlett infrastruktúra jellemzi. Ráadásul az elmúlt évek teljesítményének fényében egy igazolhatóan jól bevált fejlesztési modellt dolgoztak ki.

A modell lényege egyrészt abban áll, hogy a csoport az ipari park területét a kezdeti 40-45 hektárról folyamatosan bővítette a jelenlegi nagyjából 120 hektárra állandó területvásárlásokkal. A maximális kihasználhatóság érdekében az előzetes igények figyelembevételével kezdtek hozzá az üzemcsarnokok megépítésének. Az akár bérelhető csarnokokat azóta is általában 80-85 százalékos készültségig építik ki, majd adják át a bérlőnek, akik igényeik szerint befejezhetik azt.

A folyamatosan bővülő innovatív beruházás eredményeként az előttünk álló időszakban átadásra kerülő új ipari csarnokokba a korábbiakkal ellentétben már a „csupán” 10-20 főt foglalkoztató vállalkozások is kedvező feltételek mellett kezdhetik meg működésüket.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a vagy.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!