Rosszabb a mezőgazdasági teljesítmény, mint ahogy a miniszter állítja

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter január 17-i sajtótájékoztatóján beszámolt a magyar mezőgazdaság erősödéséről, számokkal is alátámasztva kijelentéseit. Az elért sikerek azonban nem akkorák és messze nem olyan tartósak, mint ahogyan azt a tárca vezetője prezentálta. De van nagyobb gond is!
 
 

Rosszabb a mezőgazdasági teljesítmény, mint ahogy a miniszter állítja

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter január 17-i sajtótájékoztatóján beszámolt a magyar mezőgazdaság erősödéséről, számokkal is alátámasztva kijelentéseit. Az elért sikerek azonban nem akkorák és messze nem olyan tartósak, mint ahogyan azt a tárca vezetője prezentálta. De van nagyobb gond is!
 
 
 
 
 

Rosszabb a mezőgazdasági teljesítmény, mint ahogy a miniszter állítja

Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter január 17-i sajtótájékoztatóján beszámolt a magyar mezőgazdaság erősödéséről, számokkal is alátámasztva kijelentéseit. Az elért sikerek azonban nem akkorák és messze nem olyan tartósak, mint ahogyan azt a tárca vezetője prezentálta. De van nagyobb gond is!

A miniszter állítása szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta 55%-kal bővült. Nos, a KSH adatai (STADAT 4.1.2 tábla) szerint a mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2015-ben csak 22,5%-kal haladta meg az egyébként igen rossz 2010 évit. Ha ezt is belevesszük, 2009-hez képest a növekedés csak 9%. De hátha a kedvező 2016-os év adataival együtt kell érteni a sajtótájékoztató számait? Hiszen a KSH decemberben már közzétette az előzetes becslést erről is. Nos, akkor sem jön ki a matek: 2010-hez képest az összes kibocsátás növekedése csak 33%, nem pedig 55%. (Egyébként igen szép szám ez is, átlagosan évi 4,8%-nak felel meg), 2009-hez viszonyítva pedig csak 18% a bővülés. A fő gond azonban az, hogy még ez alatt a pár év alatt is igen hullámzóan alakult a kibocsátás. Nem véletlenül. A lenti ábrán egy év késleltetéssel tüntettük fel a példaként Szolnokon lehullott éves csapadékmennyiséget. Látható, hogy az agrárteljesítmények követik a talaj nedvességtartalmának alakulását. Ez nem is csoda, hiszen az öntözött mezőgazdasági területek aránya a 2009. évi 1,3%-ról csak 1,8-ra emelkedett 2015-ben, majd 1,7%-ra mérséklődött 2016-ban. Ez bizony nem az erősödő mezőgazdaság jellemzője.

Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy a mezőgazdaságban 6 év alatt 50 ezer új munkahely létesült. Nos, ennyi biztosan nem. A mezőgazdaság munkaerő felhasználása ugyanis 2009 és 2015 között csökkent. Bár eltolódás történt a fizetett és a nem fizetett (családi) munkaerő között az előbbi javára, ennek mértéke 21 ezer un. évi munkaerő-egyenérték. Bár lehet, hogy ez részmunkaidős állásokból jött össze, ez még akkor sem tekinthető az erősödő mezőgazdasági foglalkoztatás jelének.

A magyar mezőgazdaság hazánk fontos szektora. Súlya a GDP termelésében a rossz 2009-2010-es évekbeli 3%-ról a jó években 4%-ra emelkedett. 2010 és 2015 között összesen 1%kal járult hozzá az összesen 10%-nyi GDP emelkedéséhez, a rossz években 0,7-0,8%-kal csökkentette, a jókban 0,6-0,7%-kal növelte azt. 2016 első három negyedévében a magyar GDP 2,1%-kal nőtt, ehhez a mezőgazdaság 0,6%-kal járult hozzá, annyival, amennyivel kedvező talajnedvességű években szokott.

Valódi erősödésről majd akkor beszélhetünk, ha a magyar mezőgazdaság az időjárás szeszélyeinek kevésbé kitett módon termel és termékeit jövedelmezően jövedelmezően tudja eladni a versenypiacokon. Sokat kell még ehhez tanulni és fejleszteni.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a vagy.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.