 |
|
|
| |
| VOX |
| Hol töltené legszívesebben a nyári szabadságát? |
|
|
|
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
|
|
SZIGORÚAN NYILVÁNOS! |
|
|
|
|
|
|
Inkább kókisták
Fodor Gábor: „a debreceni külön út a járható”
vagy.hu | 2007.03.29. | péjé
|
 |
Küldje el ismerősének |
 |
Levél a szerkesztőnek |
 |
Nyomtatóbarát változat |
Siker és hitelesség - a pár napig még erősen visszahangzó, ismert kulcsszavak. Az egyik jelölt a jelenlegi pártvezetők folytonosságát jeleníti meg, a másik a párt alapító atyáihoz és a szabaddemokraták geneziséhez kapcsolódik vissza a magyar pártpolitikában eddig példa nélkülien nyitott kimenetelű elnökválasztási versenyben. Kóka a neoliberális gazdaságpolitika, Fodor az emberi és szabadságjogok elszánt képviselője. A hajdú-bihari liberálisok közben döntöttek: kókisták lesznek.
|
|
|
|
Noha így ez nem egészen pontos: a megyei választmány többsége a gazdasági miniszter mögé sorakozott fel, a küldöttek körében azonban – akiket Fodor Gábor meggyőzni jött Debrecenbe – már kiegyenlítettnek mutatkoztak az esélyek. De érkezett nyomában mindjárt Kuncze Gábor leköszönő pártelnök is (aki elsőként kapta meg a Hevessy József nevére alapított emlékdíjat), hogy a vetélytárs mellé gyúrja a delegáltakat. Mindenesetre a szekszárdi nyilatkozat (Liberálisok szövetsége a vidékért) Fodort támogató aláírói között elvétve találunk egy-két ismerős nevet.
|
Szabadság, szolidaritás
- Azt hihette volna az ember, a helyhatósági választások SZDSZ-es kudarca arra ösztönzi az elnökjelölteket, hogy az elnökválasztási kampányban hangsúlyos szerepet kapjon a vidéki tagság és a választók megszólítása. De mintha ez kimerülne néhány udvarias mondatban, mintha a „gyöngyösi gyerek” imázsában rejlő lehetőségek sem lennének kellően kihasználva. Mintha még mindig kétmillió magyarban gondolkodnának.
- Pedig a programomnak – amiről itt Debrecenben is beszéltünk - központi eleme nem csak a vidékfejlesztés, hanem a vidéki szervezetek újjáépítése is. Visszaadni a szervezeteknek azt az erőt, amivel a helyi közéletbe érdemben bele tudnak szólni.
- Ez a bizonyos vidék-programja hangsúlyosan zöld programként jelenik meg, klasszikus liberális témát emel a liberális párt fókuszába, s ennek itt Debrecenben a Nagyerdőhöz vagy a Hortobágyhoz kapcsolódó, sokszor a kriminalisztika határát súroló ügyek kapcsán van is jelentősége. Értsük úgy, hogy megválasztása esetén a helyi liberális politikusok elkezdenek intenzíven foglalkozni azokkal a kérdésekkel, hogy például kik és miféle lakóparkot akarnak építeni most éppen Pallagon, vagy szemügyre veszik az örökös vitát képező vadászati-halászati engedélyeket a kilenclyukú híd mellett?
- A környezetvédelmi gondolatot mindenképpen erősíteni szeretném, mert minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy - különösen a fiatalabb korosztályban, Debrecenben pedig sok fiatal, diák él – az egyik legfontosabb kérdés, ami manapság érdekli az embereket. A környezettudatos gondolkodás erősödik Magyarországon, hála Istennek. Ráadásul az SZDSZ-é a környezetvédelmi tárca. Ehhez azonban még a liberálisoknak és a zöldeknek jó néhány vitát le kell folytatniuk, már csak azért is, mert még a magyarországi zöld mozgalmakon belül is van olyan irányzat, amely az állami szerepvállalás erősítésében, az állami gyámkodás kiterjesztésében érdekelt. A másik inkább civil mozgalomként képzeli el a környezettudatos érdekképviseletet, és inkább a civil társadalom erősítésére helyezi a hangsúlyt. Én inkább az utóbbit támogatom és segítem.
- Ha a fiatalokhoz közel álló témákat keresi, elgondolkodott már rajta, hogy Debrecenben, amely a diákok révén, ahogy mondta, tele van a friss generációval, miért olyan erőtlen a liberális gondolat? Az egyetem tanárostul, hallgatóstul valódi jobboldali sasfészek.
- Persze, hogy elgondolkodtam. Ehhez helyben is ugyanaz kell: vonzó program, hiteles személyek.
- Bizonyára felfigyelt a helyhatósági választásokon arra, hogy ahol az SZDSZ önállóan indult, nem pedig az MSZP farvizén, jó esetben egy-két képviselőt delegálhat a testületekbe. Külön érdekesség, hogy a fideszes mintavárosban, Debrecenben kettőt, míg a polgári mentalitásáról és levegőjéről ismert Pécsett fele annyit, egyet. Mi ebből a tanulság? Együtt vagy külön lehetnek eredményesebbek?
- Egyik eredménnyel sem vagyok elégedett, se a debrecenivel, se a pécsivel. Ezekben a meghatározó városokban határozottabban kellene jelen lennünk. Két különböző szervezetről van szó, a pécsi szervezetet mindenféle belső ellentétek szabdalják, és az a választókra is kisugárzik. Az ilyen személyes jellegű helyi problémák is meghatározzák, hogy egy vagy két személy jut a testületekbe. Mégis, e szerény számok ellenére nem kívánok olyan pártot vezetni, amelyik az MSZP ernyője alatt jut akár kormányra, akár az önkormányzatokba. Az önálló SZDSZ elnöke akarok lenni, ebben a tekintetben a pécsi és a debreceni példa a mérvadó.
- Markáns üzenete - amivel tán már meg is nyerte volna ezt a választást, ha a választók szavaznának nem a párttagok, legalábbis a felmérések így igazolták vissza – úgy hangzik: nem csupán a sikeres és gazdag vállalkozók pártelnöke lesz, hanem a munkavállalóké, az elesetteké is. Solt Ottília halálával azonban kiveszett a szolidaritás a pártból, tanácsolták is többen: szüntessék be magukat, már nem szeretik a szegényeket. Van még honnan előhívni a nemesebb törekvéseket?
- A személyeknek, akik lényegében önzetlenül viszik ezeket az ügyeket, valóban fontos a szerepük, és Ottília tényleg fantasztikus személyiség volt, de itt van a csapatomban Béki Gabriella, aki egyenes folytatója annak a magatartásnak, áldozatkészségnek, amit képviselt, csak ő háttérbe volt eddig szorítva. Ha én leszek az elnök, nem lesz. A szabadság és szolidaritás két olyan eszme, amely az SZDSZ alapító nyilatkozatában is szerepel. A liberális gondolkodásban évszázadok óta együtt van. Erre mondom azt, hogy nekünk kellenek azok az emberek is, akik nem épp az élet napos oldalán sétálnak.
Nincs cseresznyézés
- A tiszta közéletet is a zászlajára tűzte, s erről szólva gyakran ragadunk le az autópálya-építéseknél meg a pártfinanszírozásnál, holott tudható, hogy az önkormányzatok körül termékeny talajra lel a korrupció, a helyi politikusok és helyi vállalkozók összefonódása már-már penetráns. Van erről külön mondanivalója?
- Igen, nemcsak a pártfinanszírozásról beszélek a tiszta közélet kapcsán, hanem az összeférhetetlenségről is. A parlamenti és az önkormányzati képviselői összeférhetetlenség Magyarországon nem megoldott, helytelenítem, hogy a kettő együtt lehetséges, és a gazdasági élet irányában is szigorítani kell a szabályokat, mert ha a kettő, a gazdaság és a politika túlságosan összekeveredik, számtalan példáját láthatjuk, nem jó.
- Gyakori bírálat: nincsenek szabad vegyértékeik a politikai jobboldal felé. Ön is úgy nyilatkozott, az Orbán-Kövér vezette Fidesszel együttműködés nem képzelhető el. És a Kósa által vezetettel? Népszerű slágere ez mostanában a közbeszédnek.
- Nem szeretnék cseresznyézni a fideszes vezetők között, illetlenség lenne. Sosem személyes ügyről beszélek, hanem egy politikáról, amit ők megjelenítenek. Az biztos, amit most Orbán Viktor képvisel, és ami arról szól, hogy Magyarországon nincs demokrácia, hogy el lehet zavarni a kormányt, ha úgy dönt a választók egy része, mind olyan megfogalmazások, amelyek szembe mennek azzal, amit a demokráciáról gondoltunk a rendszerváltás idején, amiért létrehoztuk a demokratikus Magyarországot. Védeni fogom a rendszerváltás politikai értékeit. A Fideszen belül sokakkal jó viszonyom van, Kósa Lajossal néhány hónapja találkoztam a Rajk László Szakkollégium pódiumestjén, igen jó hangulatban vitatkoztunk, úgy érzem. Nagyon sok kérdésben tudunk szót érteni, miközben az is nyilvánvaló, hogy nem ugyanazt az értékrendet valljuk. A civilizált politika alapfeltétele azonban, hogy legalább vitatkozni tudjunk egymással.
- Bizonyára azokat a szórványosan napvilágra kerülő véleményeket is ismeri, hogy vigyázzunk, Kósa helyenként antidemokratikus módszerektől sem visszariadva irányítja a városát. Mint Orbán a pártját.
- Más karakterekről van szó. Megjegyzem, amikor ellenzéknek számítottunk a Fideszen belül, közénk tartozott, de polgármesterként már másféle pályát futott be. Nem az én tisztem eldönteni, hogy ki vezesse a Fideszt, kívülről senki nem diktálhat egy pártnak, ezt én is visszautasítanám, nem kívánok még a véleményemmel sem beleszólni abba, mi legyen a Fideszben. Az biztos, sok olyan politikusuk van, akivel jó a viszonyom, és az SZDSZ-nek olyan elnök kell, akinek nemcsak a koalíciós partnerrel van kapcsolata, hogy szélesíthesse a párt mozgásterét.
- Miért bízik ilyen erősen abban, hogy a nagypártok hidegháborúja ismét a rendszerváltó kis pártok javára hajtja a népszerűséget?
- Nem is rendszerváltó pártot mondanék, hanem visszatérnék a hitelességre. Nem trükközni, nem becsapni az embereket, egyenes és kiszámítható programot adni. A dübörgő gazdaság meg az adósságcsökkentés ígérete után ezzel most adós az SZDSZ, a hitelesség helyreállítása kulcskérdés.
|
|
|
|
Kapcsolódó anyagok:
Hagyomány és/vagy vérátömlesztés
Nem a vagyok, hanem az ések
Találkozás néhány fiatalemberrel
|
| |
|
 |
|
|
|
|
|
Mit tehetünk önmagunkért?
|
| IGEN BÉLA MEGVAGYUNK!
AZ ÉVEK CSAK TELNEK-TELNEK , EGYHANGUAN, DE CSAK ELJŐ AZ IDŐ , MOSTMÁR HAMAROSAN , AMIKOR AZ ÁLORCA LEHULL , ÉS MINDENKI MEGMUTATJA A MAGA VALÓJÁT. ESETLEG TEHETSÉGÉT VAGY TEHETETLENSÉGÉT. EBBEN CSAK AZ A SZOMORÚ, HOGY AZ ÉVEK ELFECSÉRELŐDTEK, SOK SORS ESETLEG ILLUZIÓ, HOGY LEHET MÁSKÉPPEN ÉLNI , ELVESZETT!
IGAZA VAN GYURCSÁNYNAK ELKÚRTUK, DE MINDANNYIAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ... |
| 2010.01.14 07:57:35 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
"„Minden korosztály más…”..." |
|
|
|
