 |
|
|
| |
| VOX |
| Hol töltené legszívesebben a nyári szabadságát? |
|
|
|
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
|
|
SZIGORÚAN NYILVÁNOS! |
|
|

|
|
|
|
Jancsika 2006.03.08.
|
|
|
|
|
A blogírás sem más, mint saját lelkem dédelgetése. Kicsit megnyugtató végiggondolni, mi is történt, hogyan történt, s mit érzek. Csak persze, ha elkap valami fősodor, akkor kevesebb idő marad a lelki vájárkodásra.
Mesélnivalóban sosincs hiány persze, hiszen egy hiperaktív gyermek élete nem a nyugalomról szól. A Jancsikáé sem. A nevelési tanácsadó pszichopedagógusa például túljutva az intelligencia teszteken most iskolást játszik vele. S döbbenten tapasztalja, ami számomra nem újdonság, hogy gyermekem olyankor fáradt és unja a tanulást, hogy rondán írja a tollbamondást, s inkább sztorizik, henceg, mivel tudja kiborítani környezetét, legfőbb ellenségeit, a felnőtteket. A szelídnek nem nevezhető történetkék még egy edzett szakembert is kizökkentenek a szokvány esetekből, s tanácstalanul kérdezgette tőlem a foglalkozást követően, ez és ez igaz-e, valóban megtörtént-e?
Helyben vagyunk, Jancsika nem csupán egy helyes, jóképességű, értelmes kisfiú, hanem időnként szörnyeteg, aki igenis képes kegyetlenkedésre. Lelkileg, érzelmileg, fizikailag egyaránt. S a hozzá legközelebb állókhoz legkeményebben. Szükség volna még bizony pszichológusra – állapította meg a pedagógus. Szerintem is, majd valószínűleg beleírja a szakvéleményébe. Most ott tartunk, hogy kislétszámú osztály, vagy alapítványi iskola kellene, ahol nagyobb a figyelem egy-egy gyerekre, nehogy elkallódjon… Azért persze, akadnak apró örömök is. Például hétvégén standard és latin-amerikai táncversenyen indul kicsi fiunk. Engem az ilyesmi úgy lelkesít! Őt persze nem, legalábbis azt mondja, nem érdekli, meg hülyeség, meg minek is kell ez. De tudom, ha sikerül, ha túl lesz rajta, ha gratulálunk, ha meséljük, és mások is gratulálnak, akkor majd nagyon büszke lesz. És még boldog is, hogy mindenki dicséri, és hogy ő milyen ügyes és tehetséges! Jaj, de várom a hétvégét!
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
Mit tehetünk önmagunkért?
|
| IGEN BÉLA MEGVAGYUNK!
AZ ÉVEK CSAK TELNEK-TELNEK , EGYHANGUAN, DE CSAK ELJŐ AZ IDŐ , MOSTMÁR HAMAROSAN , AMIKOR AZ ÁLORCA LEHULL , ÉS MINDENKI MEGMUTATJA A MAGA VALÓJÁT. ESETLEG TEHETSÉGÉT VAGY TEHETETLENSÉGÉT. EBBEN CSAK AZ A SZOMORÚ, HOGY AZ ÉVEK ELFECSÉRELŐDTEK, SOK SORS ESETLEG ILLUZIÓ, HOGY LEHET MÁSKÉPPEN ÉLNI , ELVESZETT!
IGAZA VAN GYURCSÁNYNAK ELKÚRTUK, DE MINDANNYIAN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ... |
| 2010.01.14 07:57:35 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
"„Minden korosztály más…”..." |
|
|
|